30. rész: Az új védenc, avagy nem én vagyok az egyedüli őrangyal a családban.
Szárnyra kaptam és mentem a segélykérő fiú hangjának irányába. Az erdőben találtam rá, nem messze az emberek városától. Egy khajiit volt. A támadói, mikor megláttak elmenekültek, bár nekem nem is az a dolgom, hogy megleckéztessem őket.
- Hol sebesültél meg? - kérdeztem. Aztán megláttam a sebeit, tele volt égési sérülésekkel, meg vágásnyomokkal.
- Szerintem te is látod. De ki vagy? - kérdezte erőtlenül.
- Az én nevem Joana, és az őrangyalod vagyok, nekem kell rajtad segítenem, ha bajba kerülsz. Na várj, meggyógyítom a sebeidet. - mondtam és kezdtem is gyógyítani. Mikor a bal karját kezdtem gyógyítani megláttam egy tetoválást. A tetoválás egy koponyát ábrázolt angyalszárnyakkal. Ez azt jelenti, hogy az új védencem egy bukott vadász.
- Tényleg, mit is mondtál, hogy hívnak? - kérdeztem, miközben úgy tettem, mint aki nem vette észre a klánjuk jelét.
- Azért nem emlékszel rá, mert még nem mondtam. Bálint vagyok, igen, tudom, hogy megláttad a klán jelét a karomon, de nem bántalak. Ha segítesz meghálálom.
- De Bálint kik bántottak és miért?
- A klán "verőlegényei" voltak, azért, mert ki akartam lépni. A barátnőm egy bukott és meg kellett volna ölnöm.
- Értem. Mostantól ha gond van segítek, de csak neked és a barátnődnek nem. Neki nem én vagyok az őrangyala.
- Rendben, és köszönöm. - mondta, majd elment. Én szárnyra kaptam és hazamentem. Az erkélyemen landoltam, bementem a szobába és mindenki ébren volt, mármint Lys és Alexa.
- Joe hol voltál? - kérdezte a párom.
- Sajnálom, de sürgős hívás volt, van egy új védencem. Alexa gyere a mamához. - mondtam, mikor az ölembe vettem a kislányt.
- Ale ámos. - mondta Alexa, picit még ringattam, majd betettem a kiságyába és elaltattam.
- Na tehát az új védencem... - kezdtem a "mesét" suttogva Lysnek. - Az új védencem egy khajiit, a neve Bálint és bukott vadász volt, ki akart lépni a barátnője miatt, aki bukott, mert nem akarta megölni a lányt. De a klánjukból nem lehet kilépni, aki megpróbálja, azt megölik. Nagyon csúnyán összeverték, meggyógyítottam és azt mondta, hogy megvéd, ha segítek neki. De mivel az őrangyala vagyok, így nem kérek cserébe semmit. Akármit akar adni, vagy mutatni nem fogadhatom el.
- Értem, de most már aludjunk drágám. Holnap még iskola van. - mondta életem szerelme, majd átölelt és elaludtunk. Alexa a szokásosnál is korábban ébredt. Kimásztunk az ágyból, felkaptam Alexát és vittem is a konyhába, hogy megetessem. Kapott vért meg egy kis müzlit tejbe áztatva. Ma epreset kért. Aztán lejött Galatea.
- Jó reggelt, már fent vagytok?
- Jó reggelt, igen, ma nagyon korán kelt, már meg is etettem.
- Joana, éjjel hallottam, hogy elmentél. Hol voltál?
- Csak lett egy új védencem. A neve Bálint, tiszta khajiit és volt bukott vadász. Mivel a barátnője miatt ki akart lépni, így meg akarták ölni. De nem sikerült nekik, elkergettem őket és meggyógyítottam a sebesült fiút.
- Értem, de Joana, ha így folytatod, ki fogsz merülni. Ma ne menj iskolába, majd igazolom. - mondta Galatea és szorosan megölelt.
- Na mi van, már ilyenkor fent van a mi kis angyalkánk? - kérdezte Lilith és leült a másik oldalamra a kanapén.
- Hát igen, éjszaka volt egy kis dolgom, de Alexa korán felkelt. - mondta, majd újra elmeséltem, mi történt. Eközben lejöttek a többiek is, de Josh zaklatott volt.
- Josh, mi a baj? - kérdeztem és belenéztem a bátyám, zavart, ijedt tekintetébe.
- Tényleg, mit is mondtál, hogy hívnak? - kérdeztem, miközben úgy tettem, mint aki nem vette észre a klánjuk jelét.
- Azért nem emlékszel rá, mert még nem mondtam. Bálint vagyok, igen, tudom, hogy megláttad a klán jelét a karomon, de nem bántalak. Ha segítesz meghálálom.
- De Bálint kik bántottak és miért?
- A klán "verőlegényei" voltak, azért, mert ki akartam lépni. A barátnőm egy bukott és meg kellett volna ölnöm.
- Értem. Mostantól ha gond van segítek, de csak neked és a barátnődnek nem. Neki nem én vagyok az őrangyala.
- Rendben, és köszönöm. - mondta, majd elment. Én szárnyra kaptam és hazamentem. Az erkélyemen landoltam, bementem a szobába és mindenki ébren volt, mármint Lys és Alexa.
- Joe hol voltál? - kérdezte a párom.
- Sajnálom, de sürgős hívás volt, van egy új védencem. Alexa gyere a mamához. - mondtam, mikor az ölembe vettem a kislányt.
- Ale ámos. - mondta Alexa, picit még ringattam, majd betettem a kiságyába és elaltattam.
- Na tehát az új védencem... - kezdtem a "mesét" suttogva Lysnek. - Az új védencem egy khajiit, a neve Bálint és bukott vadász volt, ki akart lépni a barátnője miatt, aki bukott, mert nem akarta megölni a lányt. De a klánjukból nem lehet kilépni, aki megpróbálja, azt megölik. Nagyon csúnyán összeverték, meggyógyítottam és azt mondta, hogy megvéd, ha segítek neki. De mivel az őrangyala vagyok, így nem kérek cserébe semmit. Akármit akar adni, vagy mutatni nem fogadhatom el.
- Értem, de most már aludjunk drágám. Holnap még iskola van. - mondta életem szerelme, majd átölelt és elaludtunk. Alexa a szokásosnál is korábban ébredt. Kimásztunk az ágyból, felkaptam Alexát és vittem is a konyhába, hogy megetessem. Kapott vért meg egy kis müzlit tejbe áztatva. Ma epreset kért. Aztán lejött Galatea.
- Jó reggelt, már fent vagytok?
- Jó reggelt, igen, ma nagyon korán kelt, már meg is etettem.
- Joana, éjjel hallottam, hogy elmentél. Hol voltál?
- Csak lett egy új védencem. A neve Bálint, tiszta khajiit és volt bukott vadász. Mivel a barátnője miatt ki akart lépni, így meg akarták ölni. De nem sikerült nekik, elkergettem őket és meggyógyítottam a sebesült fiút.
- Értem, de Joana, ha így folytatod, ki fogsz merülni. Ma ne menj iskolába, majd igazolom. - mondta Galatea és szorosan megölelt.
- Na mi van, már ilyenkor fent van a mi kis angyalkánk? - kérdezte Lilith és leült a másik oldalamra a kanapén.
- Hát igen, éjszaka volt egy kis dolgom, de Alexa korán felkelt. - mondta, majd újra elmeséltem, mi történt. Eközben lejöttek a többiek is, de Josh zaklatott volt.
- Josh, mi a baj? - kérdeztem és belenéztem a bátyám, zavart, ijedt tekintetébe.
*Josh szemszöge*
A szobámban hirtelen meghallottam egy tíz év körüli kislány ijedt segélykiáltását. Felkaptam a cipőmet és a kabátomat, és lementem a nappaliba. Ahol Joe-ba ütköztem.
- Josh mi a baj? - kérdezte, majd belenézett a szemembe, ahol csak zavarodottságot és félelmet láthatott.
- Csak kövesd a hangot és megtalálod, de siess. Majd ha kell hozd el a suliba és meggyógyítom. - mondta és el is mentem. Szárnyra kaptam és követtem a hangot. Egy elhagyatott utca felett repülve megláttam egy 10 év körüli kislányt, akit három rátermett férfi üldözött. A lány tiszta vérű démon volt. Láttam rajta, hogy az utolsó tiszta vérű családok egyikének a tagja. Leszálltam.
- Hagyjátok őt békén. - mondtam és előhúztam a két kardomat.
- Mi lesz, ha nem? Angyal létedre megölsz minket? - kérdezte az egyik lidérc és kobold félvér.
- Eszem ágában sincs gyilkolni. Csak megvédem a védencemet. - mondtam és támadtam. Mindhármójukat megsebeztem, így elmenekültek.
- Jól vagy? - kérdeztem és lehajoltam hozzá. Ő sírva megölelt.
- Igen, köszönöm. Mindy vagyok. És te? - kérdezte.
- Én Josh vagyok. Gyere hazaviszlek, a szüleid már biztos keresnek.
- De még nem tudok repülni. - mondta lemondóan.
- Nem baj, haza viszlek, csak te mondod, hogy hova kell menni. - csak bólintott, a karjaimba vettem, ő elmondta a címet. Felszálltam és hazavittem. Becsöngettem és egy hosszú, sötét szőke hajú nő lépett ki az ajtón.
- Mama! - mondta a kislány, kiugrott a karjaimból és odafutott az anyjához.
- Köszönöm, hogy hazahoztad, megmentetted a kislányomat. - mondta. - Viszont menj iskolába Josh. Joana már biztos vár rád.
- Honnan tudja a nevemet? - kérdeztem meglepődve.
- Részben tőlem. - jött oda Christine.
- Úrnőm, nem kéne iskolában lenned?
- Rosetta, inkább vidd be a kis Mindyt, ha már hagytad elkóborolni.
- Igenis Úrnőm. - mondta az asszony és elment.
- Christine, miért nevezett téged Úrnőnek?
- Az hosszú, viszont a fia, Adam az osztálytársad.
- Tényleg Adam Pierce a fia? Na mindegy Christine jössz suliba? - kérdeztem.
- Persze, repülünk? - kérdezte. Csak bólintottam és elindultunk a suliba. Adam az utolsó tiszta vérű démoncsaládok egyikének egyetlen fia. Két húga van. Az idősebbik húga Elizabeth lesz a felesége. Tiszta szívükből szeretik egymást, de nem csak testvérként. Eliza Joanáék felett jár egy évvel, nem sokára 18 lesz, míg a bátyja most töltötte a 21-et. Gyorsan megérkeztünk és, mint vártam Jessy elhozta a cuccomat.
- Köszi húgi. - mondtam, mikor odaértem mellé és adtam egy puszit a homlokára.
- Joshua, beszélhetnénk? - jött oda Elizabeth.
- Természetesen Elizabeth úrnő. - mondtam és meghajoltam a lány előtt. Ő elindult egy picit arrébb, én utána mentem.
- Joshua hallottam, hogy megmentetted a húgunkat. - mondta. - Szeretném megköszönni, hogy te, mint az őrangyala megmentetted őt azoktól az alakoktól.
- Igazán semmiség Úrnőm. Egy őrangyalnak ez a dolga.
- Örülök, hogy így látod. És remélem jól végzed a dolgodat, a húgoddal együtt.
- Igyekszünk úrnőm. Viszont elrabolhatnám a bátyámat egy percre? - kérdezte Joe, mikor odajött.
- Persze Joana. Csak ennyit szerettem volna. Sziasztok.
- Viszont látásra Úrnőnk. - köszöntünk el egyszerre a húgommal. És el is mentünk.
- Josh mi a baj? - kérdezte, majd belenézett a szemembe, ahol csak zavarodottságot és félelmet láthatott.
- Csak kövesd a hangot és megtalálod, de siess. Majd ha kell hozd el a suliba és meggyógyítom. - mondta és el is mentem. Szárnyra kaptam és követtem a hangot. Egy elhagyatott utca felett repülve megláttam egy 10 év körüli kislányt, akit három rátermett férfi üldözött. A lány tiszta vérű démon volt. Láttam rajta, hogy az utolsó tiszta vérű családok egyikének a tagja. Leszálltam.
- Hagyjátok őt békén. - mondtam és előhúztam a két kardomat.
- Mi lesz, ha nem? Angyal létedre megölsz minket? - kérdezte az egyik lidérc és kobold félvér.
- Eszem ágában sincs gyilkolni. Csak megvédem a védencemet. - mondtam és támadtam. Mindhármójukat megsebeztem, így elmenekültek.
- Jól vagy? - kérdeztem és lehajoltam hozzá. Ő sírva megölelt.
- Igen, köszönöm. Mindy vagyok. És te? - kérdezte.
- Én Josh vagyok. Gyere hazaviszlek, a szüleid már biztos keresnek.
- De még nem tudok repülni. - mondta lemondóan.
- Nem baj, haza viszlek, csak te mondod, hogy hova kell menni. - csak bólintott, a karjaimba vettem, ő elmondta a címet. Felszálltam és hazavittem. Becsöngettem és egy hosszú, sötét szőke hajú nő lépett ki az ajtón.
- Mama! - mondta a kislány, kiugrott a karjaimból és odafutott az anyjához.
- Köszönöm, hogy hazahoztad, megmentetted a kislányomat. - mondta. - Viszont menj iskolába Josh. Joana már biztos vár rád.
- Honnan tudja a nevemet? - kérdeztem meglepődve.
- Részben tőlem. - jött oda Christine.
- Úrnőm, nem kéne iskolában lenned?
- Rosetta, inkább vidd be a kis Mindyt, ha már hagytad elkóborolni.
- Igenis Úrnőm. - mondta az asszony és elment.
- Christine, miért nevezett téged Úrnőnek?
- Az hosszú, viszont a fia, Adam az osztálytársad.
- Tényleg Adam Pierce a fia? Na mindegy Christine jössz suliba? - kérdeztem.
- Persze, repülünk? - kérdezte. Csak bólintottam és elindultunk a suliba. Adam az utolsó tiszta vérű démoncsaládok egyikének egyetlen fia. Két húga van. Az idősebbik húga Elizabeth lesz a felesége. Tiszta szívükből szeretik egymást, de nem csak testvérként. Eliza Joanáék felett jár egy évvel, nem sokára 18 lesz, míg a bátyja most töltötte a 21-et. Gyorsan megérkeztünk és, mint vártam Jessy elhozta a cuccomat.
- Köszi húgi. - mondtam, mikor odaértem mellé és adtam egy puszit a homlokára.
- Joshua, beszélhetnénk? - jött oda Elizabeth.
- Természetesen Elizabeth úrnő. - mondtam és meghajoltam a lány előtt. Ő elindult egy picit arrébb, én utána mentem.
- Joshua hallottam, hogy megmentetted a húgunkat. - mondta. - Szeretném megköszönni, hogy te, mint az őrangyala megmentetted őt azoktól az alakoktól.
- Igazán semmiség Úrnőm. Egy őrangyalnak ez a dolga.
- Örülök, hogy így látod. És remélem jól végzed a dolgodat, a húgoddal együtt.
- Igyekszünk úrnőm. Viszont elrabolhatnám a bátyámat egy percre? - kérdezte Joe, mikor odajött.
- Persze Joana. Csak ennyit szerettem volna. Sziasztok.
- Viszont látásra Úrnőnk. - köszöntünk el egyszerre a húgommal. És el is mentünk.
*Joe szemszöge*
Mikor Josh-sal elmentünk végre megkérdeztem tőle, amit akartam.
- Ki a védenced?
- A legfiatalabb Pierce. És mivel nem tudtam, hogy ő volt az, így tiszteletlen voltam vele. Mármint nem úgy viselkedtem, ahogy kellett volna, egy tiszta vérűvel. Néha olyan gőgösek. De Mindy aranyos volt. Nem zavarta, hogy nem ismertem fel. Aranyos volt, bár tudtommal nem igen találkozik másokkal.
- Értem, de azért legyél vele óvatos.
- Az leszek, ezt te magad is tudod.
- Tudom. - mondtam halkan és megöleltem a bátyámat. Most, hogy ő is őrangyal lett érte is duplán aggódhatok. A tanításnak hamar vége lett, bár egyik szünetben Lilith és Elizabeth Pierce jött oda hozzám.
- Joana beszélhetnénk? - kérdezte Elizabeth.
- Természetesen Úrnőm. Miben állhatok rendelkezésedre?
- Joana, kérlek ne hívj úrnőnek, hisz te magad is az vagy. Az angyalok úrnője. Viszont a segítségedet kérném. Van egy tiszta vérű vérfarkas testvérpár: Misery és Dragon Deadwere. Misery 128, míg a bátyja 160 éves. Természetesen a szabályokra magasról tesznek, őket nem érdekli a tiszta vér. Viszont emberek között mászkálnak, úgy, hogy alapból félig át vannak alakulva. Arra kérlek, fékezd meg őket, vedd őket rá, hogy ne menjenek emberek közé, mert felfednek minket.
- Értem Elizabeth Kisasszony. Természetesen beszélek velük.
- Köszönöm. - mondta a lány, majd elment. Ezután mentem órára. Iskola után még egyszer odamentem Elizabethhez.
- Úrnő, azt nem kérdeztem, hogy egyedül kell-e mennem, vagy hívhatok-e segítséget. Mert ketten biztos jobban meg tudjuk győzni őket, mint egyedül.
- Joana, legjobb lenne, ha Lisandert hívnád. És megkértelek, hogy ne szólíts úrnőnek.
- De akkor hogy szólítsalak?
- Simán csak a nevemen. Ahogy én téged. Te és Lisander lesztek a tiszta vérű angyalok ősei itt a Földön. Ugyan azon a rangon állunk.
- Értem Elizabeth, köszönöm. És bocsáss meg a zavarásért. - mondtam, meghajoltam előtte és elmentem. Ez az egész nekem olyan felfoghatatlan volt. hogy lesz egy angyal és vámpír félvér, meg egy angyal és démon félvér románcából tiszta vérű angyal család? Hogy lehetünk a tiszta vérű angyal Hill család ősei, ha mi magunk félvérek vagyunk?
- Értem, de azért legyél vele óvatos.
- Az leszek, ezt te magad is tudod.
- Tudom. - mondtam halkan és megöleltem a bátyámat. Most, hogy ő is őrangyal lett érte is duplán aggódhatok. A tanításnak hamar vége lett, bár egyik szünetben Lilith és Elizabeth Pierce jött oda hozzám.
- Joana beszélhetnénk? - kérdezte Elizabeth.
- Természetesen Úrnőm. Miben állhatok rendelkezésedre?
- Joana, kérlek ne hívj úrnőnek, hisz te magad is az vagy. Az angyalok úrnője. Viszont a segítségedet kérném. Van egy tiszta vérű vérfarkas testvérpár: Misery és Dragon Deadwere. Misery 128, míg a bátyja 160 éves. Természetesen a szabályokra magasról tesznek, őket nem érdekli a tiszta vér. Viszont emberek között mászkálnak, úgy, hogy alapból félig át vannak alakulva. Arra kérlek, fékezd meg őket, vedd őket rá, hogy ne menjenek emberek közé, mert felfednek minket.
- Értem Elizabeth Kisasszony. Természetesen beszélek velük.
- Köszönöm. - mondta a lány, majd elment. Ezután mentem órára. Iskola után még egyszer odamentem Elizabethhez.
- Úrnő, azt nem kérdeztem, hogy egyedül kell-e mennem, vagy hívhatok-e segítséget. Mert ketten biztos jobban meg tudjuk győzni őket, mint egyedül.
- Joana, legjobb lenne, ha Lisandert hívnád. És megkértelek, hogy ne szólíts úrnőnek.
- De akkor hogy szólítsalak?
- Simán csak a nevemen. Ahogy én téged. Te és Lisander lesztek a tiszta vérű angyalok ősei itt a Földön. Ugyan azon a rangon állunk.
- Értem Elizabeth, köszönöm. És bocsáss meg a zavarásért. - mondtam, meghajoltam előtte és elmentem. Ez az egész nekem olyan felfoghatatlan volt. hogy lesz egy angyal és vámpír félvér, meg egy angyal és démon félvér románcából tiszta vérű angyal család? Hogy lehetünk a tiszta vérű angyal Hill család ősei, ha mi magunk félvérek vagyunk?
Nagyon jó volt ez a rész! Kövit csak ne olyan sokára érkezzen mint ez.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésMeglepetés vár ezen a blogon: http://gimiseveimleirva.blogspot.hu
VálaszTörlésKöszönöm Rebi :)
Törlés